Dr. Popovics Tibor Miklós egyetemi tanár, a Magyarországi Ruszin Kutatóintézet volt igazgatója 1938. május 5-én Herincsén született.

 

Szülei tanítók voltak egy huszti ruszin iskolában. Hat évesen elvégezte az első osztályt ruszin nyelven. 1945-ben a szovjetek megszüntették a nemzetiségi iskolákat. Tibornak újra kellett oroszul tanulnia.

Szülei munka nélkül maradtak. Beregszászba költöztek, ahol a Prágában szerzett diplomájuk a magyar nyelven való oktatáshoz alkalmas volt. A gyerek pedig orosz nyelven tanult tovább.

Érettségi után, 1956-ban felvették a Moszkvai Lomonoszov Egyetem földrajz szakára. Tanulmányait dicséretesen végezte. Diplomaosztás után a külügyminisztériumból kapott állásajánlatot, de ő nem élt a lehetőséggel.

Visszatért vidékünkre, ahol a szakmában nem tudott elhelyezkedni, ezért az Inturiszt Utazási Idegenforgalmi Vállalatnál alkalmazták.

Öt éven át dolgozott tolmácsként és járta a nagy Szovjetuniót. Közben levelező tagozaton elvégezte a közgazdasági főiskolát és megírta a doktori értekezését.

Ezek után ajánlással jelentkezett az Ungvári Állami Egyetemre munkaállás kéréssel. A rektor, Csepur eltanácsolta. Ekkor döntött úgy, hogy áttelepül az anyaországba.

Nagy szeretettel fogadták az Élelmiszer Gazdasági Intézetben, ahol 5 évet töltött. Meghívták az ELTE Gazdasági Földrajz Tanszékre.

A hazai és világgazdaság kérdéseit adta elő, irányította a diákok diplomamunkáját. 20 évet töltött ott.

A rendszerváltás után 1991-ben az egyetemi tanács nem hosszabbította meg vele a szerződést. A Közgazdasági Egyetemen folytatta a pedagógus szakmáját, de 58 éves korában nyugdíjazták.

Tibor 26 év alatt számos tudományos munkát írt és publikált. Többek között dr. Antal Zoltánnal vaskos könyvben írták meg Szovjetunió gazdasági életét.

Búcsút mondva a katedrának dr. Popovics Tibor aktívan bekapcsolódott a magyarországi ruszinok civil szervezetének életébe. Tagja lett az országos és fővárosi önkormányzat vezetőségének, a 12. majd a 11. kerületi szervezetet irányította.

Egyik alapítója és vezetője a Magyarországi Ruszin Kutatóintézetnek. Számos tudományos értekezlet fűződik nevéhez. A Szent István korona népe című cikkében a ruszinok sorsát a magyar trianoni tragédiával azonosítja.

Földink a mai napig ott van csaknem minden ruszin nemzetiségi ünnepségen, rendezvényen. Felszólal azokon, előadásokat tart, kiérdemelte a Hodinka Antal-díjat.

Kedves Tibor, gratulálunk tartalmas munkásságodhoz, boldog születésnapot, jó erőt, egészséget, szeretetet, megbecsülést és hosszú nyugodt életet kívánunk Isten áldásával!

József Balogh